Borok a polcról: Jeruzalem Ormož Furmint 2017
Sorozatunkban keddenként leveszünk egy-egy számunkra kedves bort a polcról, s ha már van rá alkalom, írunk kicsit a pincészetről is!
A Puklavec családnak, a Jeruzalem Ormož tulajdonosainak kötődése a szőlőhöz, szeretete a borokhoz 1934-ben kezdődött. Martin Puklavecnek volt egy álma: megcsinálni a legfinomabb borokat - borvidéki összefogás keretében. Ez a cél lebeg a mai napig a család mai generációjának tagjai előtt. Kézzelfogható hitük a kemény munkában, elkötelezettségük a minőség mellett, és a szenvedély tisztelete.
A mi furmintunk a szlovénok šipon-ja. A Jeruzalem Ormož 2017-es furmintja legalább annyi hasonlóságot mutat, amennyi különbözőséggel és különlegességgel megörvendeztet. Már illatában is ásványos és izgalmas, ez a minerális jelleg aztán ízben is visszaköszön. Nem tipikus furmint, de magán hordozza a fajta jellegzetes vonásait. Van lendülete, ropogós és intenzív. Annak a szándéknak a megtestesülése, amit egyelőre Magyarországon nem igazán sikerült még megvalósítani, pedig nagyon nagy szükség lenne rá: egy könnyed, jó ívású, szerethető, komplex, de nem túl bonyolult, piacbarát furmintra.
A Jeruzalem Ormož és a Puklavecék története 1934-ben kezdődött, amikor Martin Puklavec a helyi szőlőtermelők által alapított termelőszövetkezet ügyvezető igazgatója lett. A családalapító legfontosabb céljául azt tűzte ki, hogy javítsa az együttműködést a szőlőtermelők között, hogy növelje a borok minőségét, a szőlősgazdák hasznát.
A hamar szép eredményeket elérő törekvéseket előbb a második világháború, majd a szocializmus törte ketté. A kis magánbirtokokat államosították, de Martin Puklavec állhatatos munkájának köszönhetően az új TSZ-szerű rendszerben is vezető szaktekintély tudott maradni – igaz, állami felügyelet alatt. Ekkor készült el a Jeruzalem Ormož ma is használatos hatalmas, szinte óvóhelynek vagy rakétasilónak is beillő pincerendszere, mely gyakorlatilag a hegy gyomrában épült meg. Az 1967-es átadástól kezdve egy helyen összpontosult a borkészítés, szemben a korábbi harminc különböző helyszínen található feldolgozó elaprózott rendszerével. Míg a szocialista tervgazdálkodásnak köszönhetően általában mindenhol romlott a minőség a mennyiség javára, Martin vezetésével itt a borok minősége nemhogy nem csorbult, de folyamatosan emelkedett is.
Elért eredményeinek köszönhetően Martin Puklavec egy köztiszteletnek örvendő, megkerülhetetlen tekintéllyé vált. Szinte csodával határos az, ahogy a kommunista vezetés által elvártak teljesítése mellett megőrizte a szőlőültetvények és a borok minőségét, és közben a szőlővel foglalkozók együttműködését is sikerrel építette. Ahogy mondták róla: „könnyen elfogadták természetes vezetőnek a szavahihetősége miatt, és amiért mindig mindenkit tisztességesen megfizetett. A beosztottjai és a szőlészek tisztelték, s rájuk is hatással volt törekvése a minőségre – ez hamar védjegyévé vált.” Martin Puklavec 1969-es halálával aztán megváltoztak a dolgok, a család új generációi kiszorultak a helyi borászvilágból.
