Irsai Olivér
Sokan talán nem is gondolnák, de az ízig-vérig magyar nemesítésű Irsai Olivér Magyarország egyik legnépszerűbb szőlő- és borfajtája. Könnyed, parfümös, szerethető, de véletlenül sem komolytalan. Ételhez párosítani hálás feladat, és néhány alapszabály betartásával izgalmas ízkombinációkat próbálhatunk ki.
| Egyéb nevei | aranyló, carola, zolotisztuej rannij, korai aranyló |
| Származása | Magyarország |
| Elterjedése | Európa, Japán, Kína |
| Hazánkban | Neszmélyi borvidék, Mátrai borvidék, Kunsági borvidék |
| Érdekesség | Kocsis Pál nemesítése a csabagyöngyéből és pozsonyi fehérből |
| Ételpárosítás | saláták, semlegesebb ízű sajtok, nem édes szárazsütemények, halak mellé |
Az Irsai Olivér története
Az Irsai Olivér igazi sikertörténet, nemzetközi karrierje a mai napig töretlen. A fajta Kocsis Pál hírneves szőlőnemesítő munkásságának eredménye. Kocsis ismertségét a csemegeszőlő-nemesítésben alapozta meg, ennek egyik csúcspontja volt a csabagyöngye és a pozsonyi fehér fajtákból megszülető Irsai Olivér 1930-ban.
A “hagyományostól” eltérő elnevezés sok-sok mítoszt és legendát szült az elmúlt évtizedekben. Egyes történetek egy kártyaparti győztesét sejtették a név mögött, de sokáig tartotta magát az is, hogy egy szegedi borkereskedő, miután 100 pengőért “megvásárolta” a fajtát, magáról nevezte el. Az igazság, ahogy az olyan sokszor lenni szokott, sokkal kedvesebb: Kocsis Pál barátjának, Irsai Józsefnek a fajta bejegyzésének évében fia született, a szőlőnemesítő pedig az iránti érzett tiszteletből az újszülöttről nevezte el a fajtát.
Magyarország (nem hivatalosan) legkedveltebb szőlő- és borfajtája. Ezer hektáron is terjesztik, és egyes vélemények szerint már a rozé népszerűségét is átvette. Hazánkon kívül a legtöbb európai országban, plusz Japánban, Kínában is termesztik, de nagyobb ültetvényeket találni a volt Szovjetunió területén is.
Jellemzői
Nem véletlenül vált népszerűvé előbb csemegeszőlőként, majd egyre inkább borszőlőként is. Nem túl kényes, jól érzi magát a löszös, homokos talajon. De azért igazán különleges, izgalmas arcát a hűvösebb területeken bontakoztatja ki igazán. Meglehetősen ellenálló, termése kiszámítható, és korán beérik, augusztustól szeptember elejéig már szüretelni lehet. Gondosan elkészítve a bogyók jellegzetes, illatos megjelenése köszön vissza a borból is.
Aminek kedves, élénk savai, üde, friss jellege alkalmassá teszi arra, hogy megismerkedjünk a borok világával. Általánosságban azért érdemes a borokat időben elfogyasztani, mert az Irsai Olivér legszebb arcát és erényeit fiatal borként mutatja meg, az öregedés pedig különösen megviseli.
Jellegzetes illatának és savszerkezetének köszönhetően nem csak kedvelt bor, de díjnyertes szőlő- és törkölypálinkát is készítenek belőle.
