Pannonhalmi borvidék

A borvidék története

A Pannonhalmi borvidéken, a Bakony-hegység nyúlványaitól a Kisalföld-medence felé haladva évszázadok óta teremnek a szőlőtőkék. A Sokorói dombvidéken fekvő borvidék Magyarország egyik legrégebbi borvidéke, melynek történeti kezdete a római korig nyúlik vissza.

A szőlőtermelés hagyománya szorosan kötődik a pannonhalmi apátsághoz. A magyar szőlőművelést írásban először a Pannonhalmi Apátság alapítólevele említi, mint tized alá eső terményt. Szent László 1093-as pannonhalmi birtok-összeíró levele 88 szőlőművest említ. A bencések valószínűleg jelentősen hozzájárultak, hogy a környéken elterjedt a szőlőművesség. Ennek elismeréseként a 13. században a király fennhatóságuk alá vonta a térség szőlőműveseit.

Az utóbbi két évtizedben dinamikus fejlődés figyelhető meg a borvidéken, a korszerű technológiák ötvözve az évszázados tradíciókkal mára nem csak az ország egyik legrégebbi, hanem a magyar minőségi bortermelés egyik meghatározó régiójává tette a Pannonhalmi borvidéket.