Kadarka
A kadarka az egyik legfontosabb és legizgalmasabb magyar fajtánk. Őshonos Kárpát-medencei szőlőnek tartjuk, pedig ismeretes, hogy a balkáni népek honosították meg hazánkban. Könnyed, jóivású, igazi örömbor készül belőle általában, de sokan nagy borként képzelik el. Az Egri, Szekszárdi és Villányi borvidék elképzelhetetlen lenne a kadarka nélkül, ahogy a Bikavér is, aminek fontos alkotóeleme.
| Egyéb nevei | gamza, törökszőlő, lúdtalpú, fűszeres kadarka, fekete jenei, fekete dinka |
| Származása | Albánia vagy Kis-Ázsia |
| Elterjedése | Balkán-félsziget, Kárpát-medence borvidékei |
| Hazánkban | Villányi borvidék, Szekszárdi borvidék, Egri borvidék, Kunsági borvidék, Hajós-Bajai borvidék |
| Érdekesség | a kadarka alapfajta ivarilag leromlott, ezért ma már szinte kivétel nélkül szelektált klónjait telepítik |
| Ételpárosítás | magyaros ételek, pörkölt, halászlé, de szinte bármi nem túl nehéz mellé kiváló |
A kadarka eredete
Az egyik legmagyarabb borunk, még akkor is, ha bizonyítottan a Balkán-félszigetről került hazánkba. Arról, hogy pontosan mikor, már megoszlanak a vélemények. Van, aki a 16. századra teszi a szőlő megjelenését, amikor a törökök elől menekülő délszláv népek magukkal hozták, a vörösbor készítés héjon áztatós technológiájával együtt. Újabban a szakirodalom a szerb közvetítést jelöli meg forrásban, időpontnak a török kiűzését követő 18. századot..
Sokan esküdnek a Kis-Ázsiai eredetre, de a többség azért Albániát jelöli meg a kadarka őshazájának. Utóbbi véleményt erősíti, hogy a kadarka az albán Shkodra város szerb Skadar nevéből ered. Az is biztos, hogy viharos gyorsasággal terjedt el a magyar borvidékeken, szinte mindenhol termesztették, különösen nagy területen az Alföldön és Szekszárd környékén.
Régen jellemző volt az is, hogy a kadarka alatt többféle rokon fajt is értettek, amit ráadásul egy ültetvénybe telepítettek, vegyesen, s így is szüreteltek. A kadarkának a szocializmusban kezdődő nagyüzemi szőlőtermesztés és borgyártás pecsételte meg a sorsát. A támasz nélküli gyalogművelés, a fajta rothadékonysága nem volt megfelelő a mennyiséget előtérbe helyező termesztésnek, ezért a kadarka ültetvényeket javarészt felszámolták.
A kadarka jelene
A magyar borászat kilencvenes évekbeli reneszánsza idején hamar újra felfedezték a fajtát, s ha nem is a kipusztulás, de az eltűnés széléről mentették meg az egyébként kényes fajtát a szőlészek és borászok. A különböző klón-vizsgálatok jelenleg is zajlanak az ország szőlészeti kutatóintézeteiben, a történelmi borvidékeken magától értetődő rang és kötelesség a fajta termesztése, korábbi megbecsültségének visszaállítása. Ezer hektár fölött termesztik Magyarországon, ennek nagy része az Alföldön található.
A kadarka általában fűszeres zamatú, bársonyos, elegáns bor halványabb vörös árnyalatban. A fajta jegyei között találhatjuk a piros bogyós gyümölcsöket, mint a málna és leginkább meggy, valamint az édes chilli jelleg is megmutatkozik benne. Kevés tannin, több savhangsúly jellemzi. Területtől eltérően gyógynövényes ízvilág is megjelenhet, érlelt, testesebb változata bársonyos, fűszeres bor.
