Az olaszrizling jellemzői
Magyarország első számú bora az olaszrizling: már ami a termesztés volumenét illeti. Szinte minden borvidékünkön fellelhető, s minden magyar borok közül talán az olaszrizling fordul elő a legtöbb formákban. A remek fröccsbortól kezdve egészen a csúcsborokig sokfélét palackoznak a magyar borászok a borkedvelők örömére.
“Az a bizonyos pohár bor, melyet kéretlenül odaállítanak az ember elé a vendéglőben, az a bor, mely olyan, mint a kenyér, a nemzet testének eledele, valami általános és megbízható. Mikor a rizlinggel is baj lesz Magyarországon, én már nem akarok élni.”
Márai Sándor: A magyar borokról
Szerencsére ma már megint nincs baj az olaszrizlinggel, és remélhetőleg nem is lesz a jövőben sem. Töretlen népszerűsége, gondoskodást megháláló tulajdonságai legalábbis arra utalnak, hogy egyre fontosabb szerephez jut a magyar borok között.
De hogyan kerül Magyarországra az olaszrizling?
Annak ellenére, hogy ma a legnagyobb területen termesztett fehérszőlőnk, az olaszrizling viszonylag későn, a 19. század közepén érkezett Magyarországra. Népszerűsége rohamosan erősödött, értékeit hamar felfedezték, ezek ellenére eredete ma is homályba vész - de legalábbis nem pontosan azonosítható.
Egyes vélemények szerint Olaszországból származik. Német neve, a welschriesling dicső múltat sejtet: ez szerint nevének jelentése római rizling, amit magától értetődően fordíthattak itáliai, majd olaszrizlingként is. Ez az ókori rómaiak közvetítését feltételezi, míg a horvát grasevina a kelet-balkáni eredetre utal. A legújabb kutatások szerint az Osztrák-Magyar Monarchia területére a német borászati központból, Heidelbergből érkezett, oda viszont egyértelműen Franciaországból került. (Magyarországon egyébként nagy hagyománya volt annak, hogy a francia dolgokat olasznak nevezzék.)
Hazai elterjedését segíthette, hogy a 19. században kitört filoxéra-vész idején már ismerték, s rengeteg elpusztult ültetvény helyére telepítették. A Tokaji borvidéket leszámítva jelentős területen művelik a borvidékeinken, a legnagyobb ültetvények a Balaton környéki borvidékeken találhatóak, egyenként 700-700 hektáron. (Itt kell megjegyezni, hogy a horvát Belje szinte egymaga művel ekkora területet.)
A kommunizmus idején a tervgazdálkodás hamar megtalálta magának a fajtát, mivel az viszonylag ellenálló, de jó cukorgyűjtő, bőtermő, így erőteljesen igénybe vették, renoméja erősen megkopott, mintegy beteljesítve a borús Márai jóslatot. Szerencsére azért az utóbbi években nagyon sok jó olaszrizling készül, külön dedikált hónap és eseménysorozat (Olaszrizling Október) is népszerűsíti a fajtát.
Az olaszrizling bor jellemzői
“A rizling olyan a magyar borok között, mint a közhely az emberi gondolkodásban: összeköti az emberi dolgok mélyebb értelmét. Ne félj a közhelyektől, magyar: önmegóvó erő árad belőlük. Rizling lesz, nem nagyon régi, három-, négyéves olaszrizling, melynek simaságán érzik még a latinos műveltség és szőlőkultúra pannóniai pallérozottsága. A rizlingben ritkán csalódik a magyar. Szerte a hazában sok komisz lőrét mérnek, de az olasznak nevezett magyar rizlingben van valamilyen otthonos bizalmasság: az ember úgy issza, mint mikor rokonokkal beszél.”
Márai Sándor: A magyar borokról
A szőlője hajlamos a töppedésre, aszúsodásra is, ízében keserűmandula bukkan fel, bírja a fahordó érlelést. Kerek és karakán savai könnyeddé, üdévé teszik, ráadásul különleges képessége, hogy nagyon szépen hasznosítja a minerális anyagokat. Bár nem jellemző rá az intenzív illat és ízjegyek, de zamatai képesek arra, hogy visszaadják a termőhely jellegzetességei
Ne lepődjünk meg, ha olyan neveken találkozunk vele, mint welschriesling, taljanska grasevina, riesling italien, rizling vlassky, nemes rizling, italian riesling. Magyarországon kívül ugyanis jelentős területeken termesztik Ausztriában, Horvátországban és Romániában.
