A pálinkafőzdék listája
Ma Magyarországon háromféle pálinkafőzési intézmény van gyakorlatban. Ebből a legnagyobb volument a bérfőzés és a kereskedelmi főzés bonyolítja le, a házi, magáncélra készített pálinka mennyisége minimális. A törvények értelmében előbbi kettő tevékenységet végző vállalkozások részletesen nyilvántartott adatbázisból elérhetőek.
A főzdék története
Magyarországon a “saját alapanyagú és főzésű pálinka országszerte fontos, a nem-szőlőtermelő vidékeken pedig a legfontosabb szeszes ital az újkori parasztháztartásban. (...) A korábban földesúri előjogokkal korlátozott jobbágy-paraszti pálinkafőzést az 1836. évi VI. tc. saját szükségletre és nagybani eladásra szabaddá tette mindenféle alapanyagból. Kivétel volt a gabona, amelyet csak a gabonapálinka hagyományos területein engedélyeztek.
A múlt század közepétől a parasztok házi pálinkafőző üstjei is állami ellenőrzés alá kerültek a szeszadó kapcsán. Maga a pálinkafőző berendezés nem különbözött attól, amit a földesúri és városi üzemekben is egyedül alkalmaztak a gőzkazánok 1830 körüli elterjedéséig.
A házi pálinkafőző felszerelés némely vidékén jellegzetes épületekben (pálinkafőző kunyhó) volt felállítva. A pálinkafőző berendezéssel rendelkező parasztháztartásban a részért főzés egy időben megengedett mellékjövedelem volt. A házi pálinkafőzők nagy része megszűnt az I. világháborúval. Ekkor egyrészt az üstöket hadi célra összeszedték, másrészt az 1920. évi IV. tc. a magánvállalkozás intézményesítését támogatta a – korábban sem hiányzó – községi főzdék rendszerének előtérbe helyezésével." Forrás: Magyar Néprajzi Lexikon
A hivatalos pálinkafőzdék
Jövedéki szempontból két különböző pálinkafőzési mód létezik. Egyik a bérfőzés, másik a kereskedelmi főzés. A magyarországi szeszfőzdék nagyobb része ma bérfőzéssel foglalkozik, ez mintegy félezer főzdét jelent. A bérfőzdék esetében a szolgáltatás a gyümölcscefre szakszerű és hivatalos lefőzése pálinkának. A kereskedelmi főzdék száma ugyan csak a 120-at éri el, de a szakmailag leginkább kiemelkedő főzdéket itt találjuk.
A magánfőzdék
A 2010-ben törvénymódosítás értelmében magánszemélyek is birtokolhatnak szeszfőző berendezést, ezzel saját részre főzhetnek különböző párlatokat, pálinkát is.
A főzésre szánt cefre saját vagy vásárolt gyümölcsből is készülhet, s adómentesen lefőzhető 50 liter 86°-os párlat. Ezentúl egy családon belül maximálisan 200 liter tiszta szeszt lehet lefőzni, ebből az első 50 liter feletti mennyiséget a kereskedelmi főzdék által is fizetendő literenkénti 2890 Ft-os jövedéki adó terheli.
A magyar pálinkafőzdék megtekinthetőek a NAV listájában!
